Miért pont ez?
A Ciceró Kiadó könyvei közt bogarásztam, mindig átsiklottam felette, de
egy antikváriumi körút során ez is az ölembe hullott, így muszáj volt
elolvasnom. :)
Történet: A
Milthrope család gyermekei árván maradnak, a nagynénjük veszi őket
gondozásba. A gyerekek nemrég vesztették el az édesapjukat, de a gyászt
nem igazán tudják megélni, mert az eset után a tizenhat éves Lia
csuklóján felbukkan egy különös jel. A lány és ikerhúga, Alice fontos és
végzetes szerepet örökölnek egy ősi próféciában, ami még inkább
szétválasztja a testvéreket. Lia titokban tartja a szerepét és a
csuklóján megjelenő jelet a testvérei és szerelmese, James előtt is.
Megpróbálja egyedül meghiúsítani a próféciát és magyarázatot találni
szüleinek rejtélyes halálára.
Vélemény:
Többek közt én is meglepődtem, hogy a történet az 1800-as években
játszódik, így a kezdetektől fogva mást kaptam, mint amire számítottam.
Nem számított negatívumnak ez a meglepetés, mert szeretem a régebbi
korokban játszódó regényeket is, de sajnálatomra az írónőnek nem
sikerült annyira visszaadni a kor hangulatát, mint másoknak. A
ruházkodás, a közlekedési módok és az udvariasság mellett semmi sem
érzékeltette a kor másságát, ezek pedig kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy
korhű legyen a regény számomra. De ez csak egy eleme a könyvnek, ami
nem feltétlenül jelentené azt, hogy rossz lesz tőle.
A fülszöveg egy izgalmas, kalandos könyvet ígér, tele rejtéllyel és
ikrek ellentétével (imádom az ikres sztorikat, főleg, ha az egyik
gonosz), de amennyire erős a fülszöveg, annyira gyengének éreztem a
történetet, pedig volt benne potenciál. Ellentétes személyiségű ikrek, a
jó és a rossz harca, egy különös prófécia, szerelem, rejtélyes halálok,
egy különös jel, minden kellék adott volt ahhoz, hogy egy jó minőségű
történet szülessen belőle, mégis nekem valami nagyon hiányzott.
Általában jó húzás szokott lenni a könyvekben, hogy az ikerpár egyik
fele jó, a másik pedig gonosz, de az írónőnek valahogy nem jött össze ez
az aduász. Kezdettől fogva tudjuk, hogy Alice a gonosz, ő lesz az egyik
legnagyobb akadály a cselekmény során, mégis alig kap szerepet és ha
kap is, akkor nem valami egetrengető jelenetekben, Számomra furcsa és
ellentmondásos volt a kapcsolatuk, mintha az írónő nem tudta volna
eldönteni hogy is alakuljon a viszonyuk. A történet elején Alice jól
körülhatároltan gonosz, majd a legjobb testvér, a gyerekkori emlékek
szerint is az, majd megint gonosz, de egy pár oldal után már egymás
haját fésülgeti a testvérpár idilli hangulatban és ezek a jelenetek
követik egymást végig a könyv során. Valószínűleg az volt a cél, hogy az
írónő megmutassa, Alice hiába gonosz, azért a testvéri szeretet mindent
visz, de csak zavar keletkezett belőle. A testvéri szeretetet egyedül
Henry, a kistestvér és Lia között éreztem, holott az ikrek esetében
köztudott, hogy mélyebb kapocs van.
A szerelemi szál is nem megszokott módon volt jelen. Már a történet
legelején tudjuk, hogy Lia párja James, aki egy jóravaló fiú és nagyon
szeretik egymást. Ennyi, pont. Ennek ellenére nem éreztem a karakterek
közötti szerelmet és vonzódást, a közös jeleneteik olyan semmilyenek
voltak. Ez még mindig jobb, mintha csak nyűglődnének vagy B kategóriás
szerelmi sztorijuk lenne, de ez meg a ló másik oldala. Persze a régebbi
korokban nem volt jellemző annyira a nyilvános és őrült szerelmi élet,
inkább a visszafogottság volt jellemző, de más könyvekben akkor is
vissza tudták adni az érzelmeket és a szerelem vadságát, mint pl. a
Büszkeség és balítélet. Ez is egy olyan "kelléke" volt a történetnek,
ami benne volt, de olyan sokat nem adott a könyvhöz.
A
prófécia és a rejtélyek, emellett a mellékszereplők már sokkal több
pluszt adtak és érdekessé tették a könyvet, de ez kevés volt ahhoz, hogy
többször olvasós vagy a "tíz körmömet lerágom az izgalomtól" sztori
legyen belőle. Az egész könyvre jellemző volt az ellentmondásosság és a
hullámzás. Egy-két jelenet megemelte a történet színvonalát, hogy aztán a
következő oldalak teljesen lapossá és érdektelenné tegyék. Nagyon
nehezen tudtam magam átrágni a Prófécián, mert alighogy beindult a
történet, hamar el is laposodott. Végig csak vártam, vártam és vártam,
hogy magával sodorjon az egész, hogy izgalmas jelenetek vagy nagy
csavarok és koppanások jöjjenek, de már a könyv végére értem és még
mindig nem kaptam meg az áhított katarzist. Szinte végig kiszámítható
volt, hogy most milyen csavar fog következni, ki mit fog csinálni, mi
lesz a rejtély megoldása és sajnos olvasóként mindig előrébb jártam pár
lépéssel, mint maguk a szereplők. Ami nem is lett volna baj, ha közben
van egyfajta izgalom, amikor szurkolni lehet, hogy: jajj, tudd már meg
te is, amit én, mert kíváncsi vagyok, hogy mit fogsz lépni vagy hogyan
vágod ki magad ebből a helyzetből.
A szereplők azonban annyira semlegesek voltak, hogy miattuk sem tudtam
izgulni, valahogy nem kötött le, hogy mi fog velük történni. Egyedül a
kisfiú, Henry sorsa érdekelt, de az írónő csúnyán elbánt vele. Liát akár
kedvelhettem volna, mert bár a rejtélyeknél lassabban kapcsolt, mégsem
volt ostoba, jólelkű lány és kedves, szereti a családját és a párját,
nem idegesítő kis hebrencs figura, mégsem volt annyira kirívó és nagyon
szerethető személyiség. Átlagos, mondhatnám azt is, hogy unalmas lány.
Alice ezzel szemben igazán gonosz figurára sikerült és sokkal
izgalmasabb személyiség, mint a testvére, de elhanyagolható volt a
szerepe.
Ez
egy sorozat indító kötete, ami egyszer elolvasható, de annyira nem nőtt
a szívemhez, hogy remegve várjam a következő részeket. Kellemes
kikapcsolódás volt, de borzasztóan sajnáltam, hogy az írónő nem hozott
ki belőle sokkal többet, pedig minden ott volt előtte ahhoz, hogy egy
igazán remek sorozatot hozzon össze. Lehetett volna több csavar és
rejtély, a szereplőket jobban meg kellett volna tölteni élettel és
érzésekkel, jobban ki kellett volna használni az ikrek közti ellentétet
is. Mindez megadta volna azt a pluszt, amit egy fantasytől elvárna az
ember.Már megjelent a második rész is, talán ott már javul a történet és
az írásmód, így kap még egy esélyt a sorozat.
Miért olvasd el? Ha
szereted a kosztümös regényeket fantasyval keverve, akkor kellemes
perceket fog okozni a könyv. A negatívumok ellenére érdekes könyv volt
és a történet még fejlődhet a végkifejletig.
Miért ne olvasd el? Ha
izgalmakban bővelkedő, kalandos történetre vágysz, akkor nem ez a
megfelelő választás. Továbbá ha nem szereted a régebbi korokban játszódó
történeteket, akkor ezt sem fogod kedvelni.
________________________________________________________________________
Történet: 4/5 pontból
Karakterek: 4/5 pontból
Kedvenc: Alice, Henry
Tetszett: az elképzelés.
Nem tetszett: az írónő egyáltalán nem használta ki a lehetőségeket, amik pedig ott voltak előtte.
Kiadás: Ciceró, 2011
Oldalszám: 322 oldal
________________________________________________________________________