Miért pont ez? Elsősorban
azért, mert Gigi nagyon jó kritikát írt róla, másodsorban, mert az
Odaáthoz hasonlította, végül pedig azért, mert nagyon gyönyörű borítója
van.
Történet: Cas
Lowood (szellem)vadász, mint ahogy az apja és a felmenői is azok
voltak. Cas-nek meghalt az édesapja, amikor a fiú kicsi volt és
megörökölte tőle azt a kést, amivel el lehet pusztítani a szellemeket.
Innentől kezdve Cas édesanyjával, aki boszorkány, a macskájukkal, aki
képes érzékelni a szellemeket, körbeutazza az országot, hogy "megölje"
az ártó lényeket. Egy nap új városba érkeznek, ahol Cas aktuális
"feladata" van, Vérbe Öltözött Anna. A fiatal lányt még 1958-ban ölték
meg, de a gyilkos büntetlenül megúszta tettét. A városban sok pletyka
kering arról, hogy Anna rengeteg embert megölt az évek során, szinte
mindenkit, aki betévedt a régi házába, ahol a családjával élt. Cas
próbál beilleszkedni a városi életbe, hogy minél többet kiderítsen
Annáról, mert a lány erősebb és másabb, mint a többi szellem, akivel Cas
eddig találkozott, ráadásul Anna valamilyen oknál fogva megkíméli a fiú
életét.
Vélemény: Igaza volt Giginek,
mert a könyv hangulata tényleg Odaátos és már ezért a szívem csücske
lett a történet. Vadászós, nyomozós (bár nem krimi-szinten értve),
vicces és egyben hátborzongató. Már leszoktam arról, hogy féljek a
sötétben, de annyira magába szippantott az egész, olyan jól volt megírva
minden jelenet, hogy már attól felugrottam, ha a szél megrezegtette a
redőnyömet. Eddig, ha szellemmel találkoztam egy könyvben, valahogy nem
éreztem hátborzongatónak vagy félelmetesnek, vagy pedig egyenesen viccet
csináltak belőlük, de ebben a könyvben végre tényleg olyanok voltak a
szellemek, mint amilyennek gyerekkoromban elképzeltem. Undorítóak,
erősek, félelmetesek, képeket mutatnak a halálukról, ijesztgetnek,
fenyegetik az életed és a többi. Olyanok voltak, mint a Silent Hill-ben.
Már a történet eleje
egy kis akcióval kezdődik, így bepillantást nyerünk abba, hogy Cas
hogyan is éli az életét, hogy miként választja ki az új célpontot,
megismerjük az édesanyját, majd visszaemlékezésekben szinte az egész
életét. Cas elég gyakran megemlíti az édesapját és a hozzá kapcsolódó
emlékeit, eleinte nem is nagyon értettem, hogy miért van ennek akkora
jelentősége, főleg a könyv közepe táján, amikor egyre többször fordult
elő, de aztán értelmet nyert, hogy mi a funkciója. Az apja története is
Odaátos hangulatot varázsolt a könyvbe, már csak egy fiútesó hiányzott
volna a teljességhez.
Nagyon
tetszett, hogy a főszereplő egy fiatal fiú, felüdítő volt ebből a
szemszögből olvasni egy könyvet, főleg a szerelmi szál volt ettől
érdekes. Olvastam olyan véleményt, hogy Cas nem volt annyira fiús, pedig
szerintem igenis az volt. Vagány, gyakorlatias, a korához egy kicsit
felnőttebb viselkedése volt, jó kis szarkasztikus humorral. Bár néha
meglepett Cas, mert voltak olyan jelenetek, ahol esetlenebbül és
határozatlanabbul viselkedett, mint ahogy a karaktertől vártam volna, de
ezt megbocsátottam neki, mert még fiatal. Nagyon szerethető és jól
kidolgozott karakter.
Annak
megfelelően, hogy a főhős fiú, a szerelmi szál nem volt annyira
kiélezve és nem is akörül forgott a történet. Inkább az akció- és a
horrorjelenetek voltak túlsúlyban. A családi történetek mellett elég
gyakran előkerült a normális élet kérdése is, amelyre Cas titkon
vágyott. Az életmódja miatt nem adatott meg neki, hogy ugyanabba az
iskolába járjon huzamosabb ideig, hogy barátokat és főleg barátnőt
szerezzen magának, hiszen rövid időn belül mindig tovább kellett állnia.
Viszont ebben a városban, Vérbe Öltözött Anna miatt a szokásosnál több
időt kell eltöltenie és a beilleszkedés során ízelítőt kap abból, hogy
milyen egy átlagos iskolai élet, milyen érzés lehet az, hogy az embernek
barátai, illetve (ember)ellenségei vannak és milyen lehet szerelmesnek
lenni.
A
könyv eleje nagyon érdekes volt, a későbbiekben pedig Anna. Mielőtt
találkoznánk vele, már nagyon rejtélyessé válik az alakja, mert Cas
igyekszik minél többet megtudni róla, így a városiaktól mi is
megismerjük a pletykákat, amik a lányról keringenek. A pletykák viszont
nem fedik a valóságot és Anna sem hajlandó elmesélni a történetét, így
még rejtélyesebb lesz a karaktere. Ami (engem is) egy kicsit zavart,
hogy a könyv közepe belassul, de az izgalom ettől még jobban fokozódott
bennem, mert majd' megőrültem attól, hogy megismerjem végre Anna
történetét és megtudjam, hogy ő mitől másabb, mint a többi szellem,
akikkel eddig Cas találkozott. Szerencsére nem kell megvárni a következő
részt, hogy mindezek kiderüljenek, mert az írónő szinte minden szálat
elvarr, egyedül egyet hagy meg a végére, hogy felkeltse az érdeklődést a
következő kötetre. Egyébként annyira lezárt volt a történet, hogyha ezt
a szálat nem hagyja lógni a levegőben, akkor nem is értettem volna,
hogy ebből hogyan csinál sorozatot, bár így is kíváncsi leszek, hogy mit
fog kihozni még a történetből.
Nem
csak Cas karaktere és "története" volt komoly, hanem Annáé is, hiszen
amikor megtudtam mi is történt vele, egyre jobban kikerekedett a szemem a
meglepetéstől. Én mindenre számítottam, csak arra nem, ami valójában
megtörtént a halálakor. Az írónő nem valami romantikus vagy egyszerű
magyarázatot talált ki Anna halálára, hanem egy hátborzongató és komoly
témát. Ugyanez vonatkozik Cas történetére is az apjával. Ettől még
sötétebb lett a történet és ettől vált még jobbá a könyv. A karakterek
nem ugráltak jobbra-balra veszettül, mint a kölyökkutyák, nem
siránkoztak, meg nyávogtak, nem hebrencskedtek, ezáltal komolyan tudtam
venni a könyvet. A nehéz témák sem lettek kifigurázva vagy töltelékként
bedobva, hogy többet csináljanak a történetből, mert az írónő mindent
megfelelően kezelt. A könyv egy horrortörténet egy kis furcsa
szerelemmel megspékelve, sötét és hátborzongató hangulattal.
A
mellékszereplők is érdekesek voltak és megint csak az Odaát jutott
róluk eszembe, de a történet korántsem volt a sorozat másolása. Volt
közöttük két olyan karakter is, akikre nagyon dühös voltam és alig
vártam, hogy megkapják a magukét, szóval megvolt a tipikus figura, akit
utálni lehet. Volt főgonoszunk is, aki tényleg hátborzongató volt és bár
kiszámítható lehetett volna a tartózkodási helye, meglepődtem rajta.
(Úgy látszik nem vagyok még annyira rutinos olvasó.) A könyv vége felé
beindulnak az események és még a mellékszereplők is kulcsfigurák
lesznek, ami kimondottan tetszett. Nem csak azért szerepeltek a
könyvben, hogy kitöltsék a párbeszédeket, hogy jeleneteket lehessen
hozzájuk írni a történet elhúzása miatt vagy, hogy érzékeltesse az
írónő, hogy van élet a városban és Cas körül, hanem megvolt a helyük a
végső leszámolásban.
Összességében
nagyon tetszett a könyv, mert hátborzongató, sötét hangulata volt,
furcsa volt a szerelmi szál, tetszett az Odaátos benyomás is, a
karakterek szerethetők voltak (Anna lett a személyes kedvencem), a
történet csavaros volt, nehéz témákkal megspékelve és a könyv vége is
jóra sikeredett. Nem lett függővége, sem pedig "hollywoodi" lezárása.
Kíváncsian várom a következő részt, mert nagyon jó élmény volt egy ilyen
történetet olvasni.
Miért olvasd el? Ha
szereted az Odaátot, akkor szerintem kihagyhatatlan a könyv. Ha
szereted a horrorokat, a sötét hangulatú történeteket, akkor ez nagyon
fog tetszeni, illetve, ha akarsz egy jó szellemes történetet, akkor ezt
válaszd, mert az írónő normálisan kezelte a szellemalakokat.
Miért ne olvasd el? Ha
nem szereted a sötét hangulatot, mert úgy érzed, hogy nyomaszt, akkor
nem fog tetszeni a könyv. Ha nem szereted az Odaátot, akkor ezt sem
fogod, illetve, ha laza, könnyed, limonádé fanatsy-ra vágysz, akkor mást
válassz.
Ui.: A borító gyönyörű *sóhaj*.
_______________________________________________________________________
Történet: 6/5 pontból
Karakterek: 6/5 pontból
Kedvenc: Anna és Cas
Nem tetszett: hogy a közepe egy kicsit belassul.
Tetszett: A sötét, horroros hangulat, a szellemek ábrázolása, a nehéz témák és az, hogy fiú volt a főszereplő.
Kiadás: Tor Teen, 2011. augusztus 30.
Oldalszám: 320 oldal
_______________________________________________________________________